1967-ben rendezte harmadik játékfilmjét a Keresztelőt, Latinovits Zoltán főszereplésével. Egy falusi keresztelőn Gócza Menyhért találkozik sógorával, Fodor Andrással. A szertartás után felelevenítik életútjukat, kiderül, hogy Gócza, aki sikeres szobrász volt, feladta álmait, Ő már gyermekkorában is áruló volt, a fához kötözték társai büntetésből. A zárkózott iskolaigazgató Fodor, akinek éveket kellett börtönben töltenie, mégis hű maradt egykori elveihez. Felszakadnak a sebeik, kiderül, hogy mindketten kudarcként élik meg az életüket Menyusnak silánysága, Andrásnak tehetetlensége fáj. A két férfi vadul egymásnak esik. (Fotók: B. Müller Magda)

„A Keresztelő című filmben a gyerekjátékok, a ’harcok’ mind-mind pásztói eredetűek. Pásztón földrögökkel csúzliztunk, mert kővel megbeszélés szerint nem volt szabad. Pásztón sodortunk akácfalevelet először újságpapírba, a Kohut-kastély lankáján cigarettáztunk. Aztán ott volt nekünk a Babják malom, a vízimalom, amelynek imádtuk a zúgóját. A Kövicsesből ugyanis leágaztattak egy patakot, a Malom-patakot, ahol átvezették a falun, majd visszacsatlakoztatták a Kövicsesbe. Ebben a ’kitérőben’ állt a malom, a Kövicsesből nyerte az erejét. Itt dolgoztak a kékfestők, az indigót ebbe a patakba engedték bele.” (Gaál István)

Keresztelő, 1967. 89 perc

Mafilm 4. Stúdió

Író, rendező és vágó: Gaál István

Operatőr: Herczenik Miklós

Zene: Szőllősy András

Dramaturg: Karall Luca

Főbb szerepekben: Latinovics Zoltán, Koltai János, Ruttkai Év, Majczen Mária, Balogh Zsuzsa