Tartalom

A háromrészes Gyökerek című filmben Bartók Béla életét, emberi és zeneszerzői fejlődésének különböző szakaszait kísérjük végig. A film készítői (Gaál István filmrendező, Várbíró Judit, a Magyar Televízió Zenei Osztályának vezetője és Dr. Kovács Sándor zenetörténész) minden helyet felkerestek – Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Svájcban, Amerikában –, ahol Bartók megfordult, élt, fellépett, emléktáblája található. Amerikában például jártak az elkorhadt faházban, ahol kétszer is nyaralt, s a kórházban, ahol meghalt. Romániában abban a faluban forgattak, ahol a Cantata profanának a nagy impulzusa született, ahol Bartók lejegyezte és felvette ezt a kolindát.  Bartók a filmben a levelezéséből és önéletrajzából válogatott részletek segítségével, egyes szám első személyben szólal meg Szakácsi Sándor hangján. Nemcsak Bartók életének állomásaiba, gondolataiba, érzéseibe kapunk betekintést, hanem a Gaál István által gyönyörűen összeválogatott és felfűzött képek és korabeli felvételek révén egy egész korszakba. Olyan csodálatos képekkel, mint a film legelején megjelenő a kenyérdagasztás vagy a zongorát húzó ökrösszekér („Felvitettem ökrösszekérrel egy zongorát Gerlicepusztára” – Bartók leveleiből) Gaál István jóval több mindent el tud mondani, mint sok-sok mondattal. A Gyökerek című film alapmotívumát Salgótarjánban a Dolinkában, az egykori csodálatos pihenőparkban találta meg, ahová gyermekkorában Lidi nevű nagynénje nagyon sokat vitte el, amikor a nyarakat Salgótarjánban töltötte. Élete végéig mindig, amikor Salgótarjánban járt, ellátogatott a gyökerekhez. A medvetáncoltatás jelenetet is szintén Salgótarjánban vették fel.

„Hatvannégy éves voltam, amikor elkezdtem a Bartók filmet, minekutána Várbíró Judit kilenc esztendeig várt rám. Mert először nem akartam elvállalni. Nem önteltségből, hanem épp azért, mert én annyira tisztelem Bartókot és az ő muzsikáját, hogy úgy éreztem, hogy jövök én ahhoz, hogy én erről az emberről csináljak egy ilyen volumenű filmet. Mert egy hatperces kis etűdöt születésének a 100. évfordulójára készítettem, aminek örültem is, hogy ezt megcsináltam. De egy biztos, mivel Bartók összes művét nekem többször meg kellett hallgatnom, nyilván be lett építve negyvennyolc részlet az egész életútján keresztül, megváltoztatta a világszemléletemet – hatvannégy éves koromban.”    (részlet Shah Timor Egy képíró a Varázsvölgyből – Gaál István életútja c. filmből

Linkajáló: https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/gyokerek-i-iii

A film előzményének tekinthető az 1970-ben készített  Bartók Béla: Az éjszaka zenéje

Bartók Béla film: Gaál István – Bartók Béla film (ökrösszekér részről)

Stáblista

Gyökerek

magyar dokumentumfilm 2000

Rendező: Gaál István

Forgatókönyvíró: Gaál István, Várbíró Judit

Operatőr: Gaál István

Narrátor: Szakácsi Sándor

Szakértő: Kovács Sándor

Szerkesztő: Várbíró Judit

Részlet a filmből

Díjak

„Ne röstelkedjünk a dicsérettel: nagy művet alkotott Gaál István, mely mű nemcsak a hazai, hanem az egyetemes filmművészetben is új törekvést jelent, mert elvetette a kényelmes és megszokott formákat, életregényes, játékfilmes halhatatlansággá nem akarta sekélyesíteni Bartók életét, de a kortársak elfogult, sok pontatlanságot, önmítoszt teremtő vallomásainak dokumentumaival se akart élni. Okkal, mert akkor részigazságok, túlzások, pontatlanságok árjában eltűnik a legfontosabb: Bartók Béla pokoljáró és kristályosan tiszta élete”

– írta Ablonczy László Gaál filmjéről.

2006-ban a Gyökerek Aranylemez lett.

Emellett 2006-ban a Diapason francia zenei szaklap díját, az Arany Hangvillát is megkapta.